Nagy bajba kerülhet a klímaharcban Magyarország is

Fontos szavazást tartottak az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságában (ENVI), amely fontos jelzést adott az uniós megújuló energia, napelem politika várható alakulásával kapcsolatban. A testület – több ország hathatós lobbitevékenysége mellett – szoros szavazásban gyakorlatilag helyben hagyta az irányelv biomasszára, így az erdőkből kitermelt rönkfára vonatkozó részeit, amelyet már régebb óta heves bírálatok érnek. Miközben sok uniós tagország nagyrészt a biomassza, így a rönkfa égetésével teljesíti megújuló energia célkitűzéseit, a kritikák szerint ezzel tovább fokozzák az üvegházgáz-kibocsátást, jelentősen károsítják az emberi egészséget, valamint veszélyt jelentenek a biodiverzitásra is.

Nagy baj lehet a biomassza szabályozásból – Magunk alatt vágjuk a fát?

Amint arról beszámoltunk, nem támogatta a biomassza felhasználás érdemben való fenntarthatóbbá tételét az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága. A szavazáson született szoros eredmény a környezetvédők szerint azt jelenti, hogy a testület elmulasztotta biztosítani a klímabarát hő- és napelemes villamos energia termelés feltételeit. A testület az Európai Bizottság általa előterjesztett Tiszta Energia Csomag részeként vizsgálta felül a megújuló energia irányelvet, már a 2021-2030-as időszakra előre tekintve. Bizonyos pontokon a felülvizsgálat jelentős változásokat javasol, amelyekről azonban még a parlament plenáris ülésének is szavaznia kell.

Jelentős változás, hogy a korábban 2020-ra kitűzött 20 százalékos közös, illetve az egyes tagállamok által önállóan vállalt célszámok után a szakbizottság 2030-ra 27-35 százalékig emelné a nap-, szél- és egyéb megújuló energiák arányát a végsős fogyasztásban. További újdonság, hogy a bioüzemanyagok terén az alapanyagok közül 2030-ig fokozatosan kizárnák az élelmiszernövényeket és alapanyagaikat, például a repcét és a kukoricát – a pálmaolajat pedig már 2021-től -, a bioüzemanyagok arányát pedig 7 százalékban korlátoznák a végső fogyasztáson belül.

A környezetvédők általánosságban a jó irányba tett lépéseknek nevezték a felülvizsgálat javaslatait, azzal együtt, hogy bizonyos vélemények szerint Európa még ennél is ambiciózusabb célokat tűzhetne ki maga elé. A biomassza energetikai célú alkalmazását illetően azonban egy ma már nem csupán kimondottan környezetvédői álláspont szerint a testület súlyos mulasztást követett el.

Megújuló, de nem tiszta

A bioüzemanyagok tekintetében javasolt változások fő indoka a fenntarthatósági szempont korábbinál tökéletesebb érvényesítésének szándéka volt. Vagyis a testület a globális élelmiszerellátás összefüggéseire, illetve az erdők és egyéb értékes területek védelmére tekintettel döntött a korlátozásokról. Pontosan ennek a fenntarthatósági szempontnak a határozott érvényesítése maradt el ugyanakkor a biomassza felhasználás vonatkozásában. A bioüzemanyagok terén megfogalmazottakkal szemben a jelenleg a biomassza felhasználásra érvényes szabályozás ugyanis nem tereli a termelőket abba az irányba, hogy a biológiai eredetű szervesanyag tömegnek leginkább a mezőgazdasági és erdészeti hulladék-jellegű elemeit hasznosítsák energiatermelésre. Ez pedig az egyre gyarapodó vélemények szerint nem biztosít megnyugtató védelmet az erdők, a biodiverzitás és a légkör számára.

A fa jelenleg az EU első számú megújuló energiaforrása, a közösség teljes megújuló fogyasztásának 45 százalékát ez teszi ki – iparági források szerint azonban jóval nagyobb a részesedése, mint a szél- nap-, víz- és geotermikus energiának együttesen. A biomassza energetikai célú felhasználása számos formában történhet, a jelenlegi szabályozás fő kritikusai szerint pedig gyakorlatilag a rönkfa nem hatékony széntüzelésű erőművekben történő elégetését is támogatja. Az európai uniós energiapolitikával szemben kritikus hangok régóta és egyre inkább a biomassza energetikai célú felhasználásának alapos megszigorítását követelik.

A biomassza energetikai célú felhasználására vonatkozó szabályozás több szempontból problémás a bírálók szerint. A klímavédelmi szempontú megközelítés szerint a kivágott fák szén-dioxid-megkötő kapacitására most van a legnagyobb szükség, és bár a helyettük ültetett fák jópár évtized múltán ellentételezhetik ezt a kapacitás-kiesést, ugyanakkor pótolhatatlan veszteséget jelenthetnek, egy olyan időszakban, amikor minden szóba jöhető eszközre szükség van a klímaváltozás elleni harcban. Ráadásul, a faalapú energiatermelés egyáltalán nem karbonsemleges, a fapellet teljes életciklusára számolt egységnyi szén-dioxid kibocsátása még a széntüzelés vonatkozó értékeit is meghaladhatja.

Ellentétes a klímacélokkal?

A biomassza, bizonyos terminológiában bioenergia nem karbonsemleges, és súlyos negatív klímahatásai lehetnek – hangsúlyozta nyílt levelében közel kétszáz tudós szeptemberben, egyúttal szigorú szabályok bevezetését sürgették az EU megújuló energia politikájában.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a fentiek alapján kétes hatékonyságú eszköznek tűnő faégetést több uniós tagország kormánya még mindig támogatja, mi másból, mint közpénzből, pedig ez a módszer egyszerűen szembemegy a természeti források sokkal hatékonyabb használatára, az erdők védelmére és a klímaváltozás elleni küzdelemre vonatkozó céljainkkal

– írják levelükben.

Még élesebben fogalmaz a FERN környezetvédelmi civil szervezet, amely kiemelt figyelemmel követi az EU erdőkkel kapcsolatos politikáját, amely szerint

a környezetvédelmi bizottság szavazása lehetségessé tette az elképzelhetetlent, az erdei biomassza fenntartható használatára vonatkozó európai bizottsági célkitűzés gyengítését.

Ezzel együtt a szervezet arra számít, pontosabban szólva szeretné hinni, hogy az erdei biomassza energetikai célú felhasználásával szembeni ellenkezés általánossá válik a közvéleményben.

A WWF vezető európai tisztviselője, Alex Mason szerint az eredményt látva a biomassza iparág képviselői pezsgőt bonthattak, ami után az sem világos, hogyan ülhetnek bizonyos képviselők a környezetvédelmi bizottságban. Az erdők learatásával és a fák eltüzelésével ugyanis szerinte a testület egy, a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából teljesen kontraproduktív módszer mellett tette le a voksát.

Ezek a megfontolások vezettek ahhoz a látszólag paradox helyzethez is, hogy bizonyos zöld szervezetek a megújuló, de kérdéses tisztaságú biomasszával szemben már inkább a nem megújuló, de jóval inkább karbonsemleges nukleáris energiát támogatnák a klímaváltozás elleni küzdelemben.

89,2%

A témában természetesen Magyarország is erősen érintett, miután teljes megújuló alapú energiatermelésünk zömét biomassza alapon teljesítjük, a lakossági tüzifaégetés pedig önmagában 80 százalékkal részesedik a teljes hazai megújuló termelésből. Az Eurostat adatai szerint közösségi szinten a megújuló forrásokból termelt energia 63,1, itthon pedig 89,2 százaléka volt köthető a biomasszához és háztartási hulladékhoz 2014-ben. Ráadásul az idén márciusban új módszer alapján újraszámított statisztika alapján a hazai háztartási biomassza-felhasználás a 2010-2015-ös időszakban jóval nagyobb, mintegy két és félszerese volt annak, mint ahogyan korábban tudtuk.

Az átsorolás legfontosabb következtetése talán az lehet, hogy vagy a háztartások becsülik jelentősen felül a tűzifa-felhasználásukat, vagy jórészt ismeretlen eredetű, illegálisan kitermelt fát égetünk az országban.

Az európai bizottsági rendelet nyomán történő újraszámítás a korábbi, erdészeti statisztikákon alapuló adatok helyett a háztartási energiafelhasználást felmérő adatokon alapul, ami pontosabb képet ad a korábbiaknál. A biomassza-, illetve tűzifa-felhasználás statisztikai problémái régóta ismertek. A statisztikák nemzetközi tekintetben sem stimmelnek, aminek elsősorban az egységes számítási módszertan hiánya, másodsorban az illegális fakitermelés jelentős aránya a magyarázata.

A műtét sikerült, a beteg meghalt

A növekedéssel Magyarország lényegében elérte a 2020-ra vonatkozó célkitűzést, hiszen a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya 2015-re 14,5 százalékra növekedett, ami minimális távolságra van a vállalt 14,65 százaléktól, és jócskán meghaladja az EU által számunkra előírt 13 százalékot. Amint azonban a fentiekből láthattuk, ez nem feltétlen esik egybe a klímavédelmi célkitűzésekkel, vagyis a tisztább, környezet- és egészségbarátabb energiaforrásokra való áttéréssel.

A zöld szervezetek abban bíznak, hogy az Európai Parlament jövő évi plenáris ülésén visszadobja a felülvizsgálat szerintük veszélyes eredményét.

Különleges alkalom

Nem sikerült elhárítani a veszélyt, a jelenlegi szabályozás súlyos fenntarthatósági aggályokat vet fel, különös tekintettel a biodiverzitásra – fogalmazott Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő a Portfoliónak. Az irányelv felülvizsgálata egyáltalán nem gyakori, a direktívát csak a jogalkotási folyamatban lehet módosítani. A Tiszta Energia Csomag 2018-ban véglegesülhet, illetve 6-8 évre rögzülhet, ezért a mostani lehetőség különleges alkalmat jelentett volna az uniós energia- és klímapolitikai kiigazítására. Ezzel együtt tagállami szinten továbbra is van mód arra, hogy szigorúbb, a fenntarthatósági kritériumokat jobban érvényesítő biomassza szabályozást léptessenek életbe. A szavazás eredménye, illetve egyes tagállamok lobbitevékenysége ugyanakkor arra utal, hogy az országok nem fognak önként ebbe az irányba elmozdulni. Némileg talán meglepő módon a skandináv államok is a változás ellen lobbiztak, és Magyarország sem harcolt elszántan a változásért.

Címlapkép: Õszi erdő a Mátrában a Galyatetőre vezető út mellett, a távolban a Bükk hegység vonulata.
Forrás: MTVA/Bizományosi/Lehotka László

Forrás: portfolio.hu

Napenergiával vészelik át a természeti katasztrófákat

Ahol természeti katasztrófa történik, ott a városok a megújuló energiákra állnak át. Így történt ez Japánban is. A decentralizált energiaellátásban, az önellátó háztartások erejében van a túlélés és a reziliencia kulcsa.

Puerto Rico áramhálózatát tönkretette a legutóbbi hurrikán. Elon Musk, a Tesla vezére úgy látja, a viharoknak gyakran kitett területeken a megújuló energiák jelenthetik a megoldást. A Tesla a héten megkezdte a kórházak áramellátásának biztosítását Puerto Ricóban.

A förtelmes széllökések kicsavarják a földből nemcsak a fákat, de a villanypóznákat is. Hiába nem süt a nap, amikor vihar van. Musk éppen azért fejlesztette ki a Powerback akkumulátorokat, hogy a napos időszakban begyűjtött áramot a házon belül tárolhassák a háztartások. Az önellátás nyitja nemcsak az autonóm energiatermelés, hanem annak tárolása.

Musk állítása szerint cége, a Tesla már ellátott néhány apró szigetet a napenergiás rendszerével. Olyan szigeteket, ahol a generátorok működtetése problematikus, mert a vihar idején lehetetlen az üzemanyagot odaszállítani.

Az Amerikai Szamoában található Ta’u-szigeten egy mikrohálózatot létesítettek, mely 60 Powerback akkumulátorból és 5328 napelemből áll.
A hawaii Kauai szigetén is történtek hasonló lépések, ott már csúcsidőben is az áramfogyasztás 20 százalékát fedezik napenergiával, írta a Business Insider.
Musk már a szeptember 16-án kezdődött Maria hurikkán előtt küldött Powerback akkukat Puerto Ricóba.

2011 márciusában a fukusimai atomerőmű tragédiája arra emlékeztette a világ közvéleményét, hogy tektonikus lemezek találkozásánál lévő országban, ahol gyakori a földrengés és szökőár, milyen nagy veszélyeket rejteget az atomerőművek üzemeltetése. Nem csoda, hogy Japánban is igyekeznek átállni a megújulókra, napelemre ahol csak lehet.

A Japán északi részén lévő Higashi Matsushima, amely egy közel negyvenezres lélekszámú város, úgy építette újjá energiainfrastruktúráját, hogy a napelemre tette le a voksát.

A város vezetése felismerte: a decentralizált energiahálózat lehet a legjobban a szolgálatukra. Ha minél több ház önellátó az áramtermelés terén, az jelenti a legbiztosabb megoldást az újabb természeti katasztrófák esetére. Akkor nem kell az áramvezetékek meghibásodásától, a póznák kidőlésétől tartani.

A város energiafogyasztása 25 százalékát már megújulókkal fedezi, írta a Reuters hírügynökség. Ezekre az önellátó épületekre mondják azt: off the grid. Leválnak a hálózatról – legalábbis időről időre.

Ez azért hasznos, mert amikor egy természeti katasztrófa idején a centralizált rendszerben éppen a központi elem – az erőmű – mond csődöt, egész régiók borulnak sötétségbe, melyek ettől az energiaforrástól függenek.

Higashi Matsushimában is sokáig nem volt áram a fukushimai erőmű meghibásodásakor, s a lakosok úgy emlékeznek, rettentően nehéz volt elviselni ezt az időszakot. Áram nélkül se főzni, se fürdővizet melegíteni, se telekommunikálni nem lehet, és sok helyen fűteni sem.

Japánban több tucat város próbálja most Higashi Matsusima példáját követni a Reziliencia Program keretében. A kormány által életre hívott program célja tartalékkapacitásokat, napelemeket létesíteni az áramtermelésben és -ellátásban. Az egész koncepció a Tokyo Institute of Technology egyik professzorának, Takao Kashiwaginak az elgondolásán alapul.

A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium eddig 876 millió dollárnyi állami támogatást fizetett ki okos napelem energiahálózatok telepítésére.

Higashi Matsushima olyan rendszert épített fel, hogy vészhelyzet esetén a város 3 napig képes ellátni magát napelemmel külső forrás, azaz valamely távoli erőmű villamos energiája nélkül.

Forrás: piacesprofit.hu

2050-re indulhat be az első áramot termelő fúziós erőmű

2050-re indulhat be az első áramot termelő fúziós erőmű, ami tisztább, biztonságosabb versenytársa lehet a mai atomerőműveknek. A nemzetközi összefogásból a csillebérci fizikusok és mérnökök is jócskán kiveszik a részüket, velük beszélgettünk arról, hogy hol tart most a kutatás, fejlesztés, milyen akadályokat kell legyőzni a plazma igába hajtásához.

Az utóbbi években egyre többet hallani magfúziós energiával kapcsolatos kutatásokról, plazmával üzemelő erőművek építéséről, pár havonta érkeznek ilyen-olyan hírek, hogy mekkora előrelépések történtek a jövő tiszta és biztonságos energiaforrásának kiaknázása terén, így aki kicsit is érdeklődik az energetika iránt, akár azt is gondolhatná, hogy már a napelemes garázskapun dörömböl az olajlobbit és a Roszatomot kenterbe verő, örök életet és ingyen villanyt ígérő új technológia. Amikor a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont fiatal tudósai meghívtak, hogy nézzünk körbe a csillebérci kampuszon lévő laborjaikban, ahol különféle fúziós energiával kapcsolatos problémák megoldásán dolgoznak, örömmel mondtunk igent, mivel szerettük volna saját szemünkkel látni, milyen is az, amikor az anyagok negyedik halmazállapotával bűvészkednek a fizikusok.

Nagy áttörést értek el a fúziós energia terén

Egy új fűtőanyaggal sikerült tízszeres energiaszintet elérni.Tovább

A csaknem egész naposra nyúló látogatás során a Részecske- és Magfizikai Intézet Plazmafizikai Osztály három fiatal kutatójával beszélgettünk. A szót leginkább Réfy Dániel fizikus, a Nyalábemissziós Spektroszkópia Csoport fiatal kutatója vitte, akitől alapos áttekintést kaptunk a fúziós kutatások hátteréről, jelenlegi állásáról. Mellette jó néhány specifikus részletről Szabolics Tamás szoftverfejlesztő mérnök, a Pellet és Videodiagnosztika Csoport tagja és Palánkai Miklós gépészmérnök, az ITER és Fúziós Diagnosztika Fejlesztések Kutatócsoport tagja, főmérnöke adott tájékoztatást. Az alábbiakban az általuk elmondottak foglaljuk össze, készüljenek, hosszú, nagy ívű utazás lesz a kályhától a csillagok belsejéig.

Tény, hogy egyre több ember él a Földön, és az egy főre eső villamosenergia-fogyasztás is nő. Másfelől az átlagos GDP is nő, az energiafogyasztás pedig arányos a GDP növekedésével, látjuk, hogy ezek a jóléti mérőszámok korrelálnak egymással. Az emberiség azon az úton jár, hogy egyre több energiát akar használni, és az energetikának nem feladata ezt megkérdőjelezni vagy filozófiai kérdésekbe bonyolódni – az energetikának az a feladata, hogy ezt az igényt kielégítse. A kérdés az, hogyan lehet energiát termelni. Nos, a baj az, hogy energiát sehogy sem lehet “termelni”. Az energiát csak átalakítani lehet. Az energiamegmaradás törvényének egyik alakja úgy szól, hogy bármilyen gép, ami energiát ad le, az valaminek csökkenti az energiáját.

Mit szoktunk megcsapolni? Alapvetően a következő négy forrást tudjuk elég jó hatékonysággal kiaknázni: a víz, a szél, a fosszilis és a nukleáris energiahordozók energiáját. A víz esetében a lezúduló víz helyzeti energiáját, a szélnek a mozgási energiáját használjuk fel turbinák meghajtására. A fosszilisaknál a kémiai kötési energiákkal játszunk: a szénhidrogének kezdeti kötési energiái magasabb szinten vannak, mint az elégetésük során keletkező égéstermékek – a szén-dioxid, a víz – kötési energiái, a különbséggel kályhát lehet fűteni, vagy fosszilis hőerőművet.

Hasad vagy egyesül, ez itt a kérdés

A nukleáris erőművekkel az atommagban rejlő energiát próbáljuk megcsapolni, és ebben két út áll előttünk: a maghasadás és a magfúzió. Aki tanult középiskolában kémiát, fizikát, tudhatja, hogy a hidrogéntől az uránig terjed azon elemek sora, amik többé-kevésbé stabilak és megtalálhatók a természetben, a periódusos rendszerben az összes többi – transzurán – elemnek olyan rövid a felezési ideje, hogy 13,8 milliárd év alatt, amióta vagyunk (az univerzum és benne mi, az emberek), elfogytak. A természetben föllelhető elemek közül a vas a legstabilabb, elvileg minden, ami nála kevésbé stabil, annak atommagjában lévő energiát a mag átalakításával tudjuk hasznosítani.

Ennek egyik útja az, hogy ha maghasadást idézünk elő: ha van egy nagy stabil atommagunk, és egy neutront hozzáadunk, akkor nagyobb, de instabil lesz, aminek következtében kettéhasad, az atommagot alkotó részecskék közti kötési energia felszabadul. A szabaddá váló neutronok további maghasadásokat idéznek elő, láncreakció jön létre, aminek szabályozásával folyamatos energia nyerhető, ezen az elven működnek az atomerőművek. Kiemelkedően nagy előnye az atomenergiának, hogy óriási az energiasűrűsége, tehát az az energia, amit egy darab atommagból ki lehet nyerni, az sokmilliószor több, mint mondjuk amit egy szénatom elégetéséből kapunk. Ebből következik, hogy nagyságrendekkel kevesebb üzemanyagra is van szükség. Hogy az arányt érzékeltessük, vegyünk egy 1 gigawattos szénerőművet, aminek egy millió (1 000 000) tonna szénre van szüksége évente, vele szemben egy 1 gigawattos atomerőműnek tíz (10) tonna üzemanyag kell évente. Ekkora mennyiséget jóval egyszerűbb tárolni is.

Az összes politikai kérdést messziről elkerülve mondhatjuk, hogy az atomerőművek működnek, a maghasadás alapvetően tiszta és fenntartható energiaforrás, noha kétségkívül vannak vele tagadhatatlan problémák is. Az egyik ilyen keveset emlegetett, de nagy probléma, hogy az urán, abban a tempóban, ahogy most használjuk, pár száz éven belül el fog fogyni – csakúgy mint a fosszilis energiahordozók. Akárhogyan is nézzük, rövid távon minden nem megújuló energiaforrás kimerül.

A másik út a nukleáris energiatermelésben az, hogy könnyű és kicsi atommagokat egyesítünk – erről szól a magfúzió. A kutatók a Földön a deutérium–trícium fúziót szeretnék megvalósítani, azért, mert ezt a legegyszerűbb. Van sok másfajta fúziós reakció is, például a Nap is máshogy működik – a csillagokban proton-proton fúzió, meg szén–nitrogén–oxigén-ciklus zajlik – de míg a Napnak van több százmillió meg milliárd éve erre, az emberiségnek nincs. A deutérium–trícium fúzió mellett szól, hogy ezt a legegyszerűbb megvalósítani földi körülmények között.

Mi a deutérium–trícium fúzió alapja? A hidrogén (¹H), a deutérium (²H, D) és a trícium (³H, T) a hidrogén három természetben előforduló izotópja, kémiailag mind hidrogén, de míg a hidrogénatom magja csak egyetlen protont tartalmaz, addig a deutériumé egy protont és egy neutront, a tríciumé meg egy protont és két neutront

forrás: index.hu