Fontos szavazást tartottak az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságában (ENVI), amely fontos jelzést adott az uniós megújuló energia, napelem politika várható alakulásával kapcsolatban. A testület – több ország hathatós lobbitevékenysége mellett – szoros szavazásban gyakorlatilag helyben hagyta az irányelv biomasszára, így az erdőkből kitermelt rönkfára vonatkozó részeit, amelyet már régebb óta heves bírálatok érnek. Miközben sok uniós tagország nagyrészt a biomassza, így a rönkfa égetésével teljesíti megújuló energia célkitűzéseit, a kritikák szerint ezzel tovább fokozzák az üvegházgáz-kibocsátást, jelentősen károsítják az emberi egészséget, valamint veszélyt jelentenek a biodiverzitásra is.

Nagy baj lehet a biomassza szabályozásból – Magunk alatt vágjuk a fát?

Amint arról beszámoltunk, nem támogatta a biomassza felhasználás érdemben való fenntarthatóbbá tételét az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága. A szavazáson született szoros eredmény a környezetvédők szerint azt jelenti, hogy a testület elmulasztotta biztosítani a klímabarát hő- és napelemes villamos energia termelés feltételeit. A testület az Európai Bizottság általa előterjesztett Tiszta Energia Csomag részeként vizsgálta felül a megújuló energia irányelvet, már a 2021-2030-as időszakra előre tekintve. Bizonyos pontokon a felülvizsgálat jelentős változásokat javasol, amelyekről azonban még a parlament plenáris ülésének is szavaznia kell.

Jelentős változás, hogy a korábban 2020-ra kitűzött 20 százalékos közös, illetve az egyes tagállamok által önállóan vállalt célszámok után a szakbizottság 2030-ra 27-35 százalékig emelné a nap-, szél- és egyéb megújuló energiák arányát a végsős fogyasztásban. További újdonság, hogy a bioüzemanyagok terén az alapanyagok közül 2030-ig fokozatosan kizárnák az élelmiszernövényeket és alapanyagaikat, például a repcét és a kukoricát – a pálmaolajat pedig már 2021-től -, a bioüzemanyagok arányát pedig 7 százalékban korlátoznák a végső fogyasztáson belül.

A környezetvédők általánosságban a jó irányba tett lépéseknek nevezték a felülvizsgálat javaslatait, azzal együtt, hogy bizonyos vélemények szerint Európa még ennél is ambiciózusabb célokat tűzhetne ki maga elé. A biomassza energetikai célú alkalmazását illetően azonban egy ma már nem csupán kimondottan környezetvédői álláspont szerint a testület súlyos mulasztást követett el.

Megújuló, de nem tiszta

A bioüzemanyagok tekintetében javasolt változások fő indoka a fenntarthatósági szempont korábbinál tökéletesebb érvényesítésének szándéka volt. Vagyis a testület a globális élelmiszerellátás összefüggéseire, illetve az erdők és egyéb értékes területek védelmére tekintettel döntött a korlátozásokról. Pontosan ennek a fenntarthatósági szempontnak a határozott érvényesítése maradt el ugyanakkor a biomassza felhasználás vonatkozásában. A bioüzemanyagok terén megfogalmazottakkal szemben a jelenleg a biomassza felhasználásra érvényes szabályozás ugyanis nem tereli a termelőket abba az irányba, hogy a biológiai eredetű szervesanyag tömegnek leginkább a mezőgazdasági és erdészeti hulladék-jellegű elemeit hasznosítsák energiatermelésre. Ez pedig az egyre gyarapodó vélemények szerint nem biztosít megnyugtató védelmet az erdők, a biodiverzitás és a légkör számára.

A fa jelenleg az EU első számú megújuló energiaforrása, a közösség teljes megújuló fogyasztásának 45 százalékát ez teszi ki – iparági források szerint azonban jóval nagyobb a részesedése, mint a szél- nap-, víz- és geotermikus energiának együttesen. A biomassza energetikai célú felhasználása számos formában történhet, a jelenlegi szabályozás fő kritikusai szerint pedig gyakorlatilag a rönkfa nem hatékony széntüzelésű erőművekben történő elégetését is támogatja. Az európai uniós energiapolitikával szemben kritikus hangok régóta és egyre inkább a biomassza energetikai célú felhasználásának alapos megszigorítását követelik.

A biomassza energetikai célú felhasználására vonatkozó szabályozás több szempontból problémás a bírálók szerint. A klímavédelmi szempontú megközelítés szerint a kivágott fák szén-dioxid-megkötő kapacitására most van a legnagyobb szükség, és bár a helyettük ültetett fák jópár évtized múltán ellentételezhetik ezt a kapacitás-kiesést, ugyanakkor pótolhatatlan veszteséget jelenthetnek, egy olyan időszakban, amikor minden szóba jöhető eszközre szükség van a klímaváltozás elleni harcban. Ráadásul, a faalapú energiatermelés egyáltalán nem karbonsemleges, a fapellet teljes életciklusára számolt egységnyi szén-dioxid kibocsátása még a széntüzelés vonatkozó értékeit is meghaladhatja.

Ellentétes a klímacélokkal?

A biomassza, bizonyos terminológiában bioenergia nem karbonsemleges, és súlyos negatív klímahatásai lehetnek – hangsúlyozta nyílt levelében közel kétszáz tudós szeptemberben, egyúttal szigorú szabályok bevezetését sürgették az EU megújuló energia politikájában.

– írják levelükben.

Még élesebben fogalmaz a FERN környezetvédelmi civil szervezet, amely kiemelt figyelemmel követi az EU erdőkkel kapcsolatos politikáját, amely szerint

Ezzel együtt a szervezet arra számít, pontosabban szólva szeretné hinni, hogy az erdei biomassza energetikai célú felhasználásával szembeni ellenkezés általánossá válik a közvéleményben.

A WWF vezető európai tisztviselője, Alex Mason szerint az eredményt látva a biomassza iparág képviselői pezsgőt bonthattak, ami után az sem világos, hogyan ülhetnek bizonyos képviselők a környezetvédelmi bizottságban. Az erdők learatásával és a fák eltüzelésével ugyanis szerinte a testület egy, a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából teljesen kontraproduktív módszer mellett tette le a voksát.

89,2%

A témában természetesen Magyarország is erősen érintett, miután teljes megújuló alapú energiatermelésünk zömét biomassza alapon teljesítjük, a lakossági tüzifaégetés pedig önmagában 80 százalékkal részesedik a teljes hazai megújuló termelésből. Az Eurostat adatai szerint közösségi szinten a megújuló forrásokból termelt energia 63,1, itthon pedig 89,2 százaléka volt köthető a biomasszához és háztartási hulladékhoz 2014-ben. Ráadásul az idén márciusban új módszer alapján újraszámított statisztika alapján a hazai háztartási biomassza-felhasználás a 2010-2015-ös időszakban jóval nagyobb, mintegy két és félszerese volt annak, mint ahogyan korábban tudtuk.

Az európai bizottsági rendelet nyomán történő újraszámítás a korábbi, erdészeti statisztikákon alapuló adatok helyett a háztartási energiafelhasználást felmérő adatokon alapul, ami pontosabb képet ad a korábbiaknál. A biomassza-, illetve tűzifa-felhasználás statisztikai problémái régóta ismertek. A statisztikák nemzetközi tekintetben sem stimmelnek, aminek elsősorban az egységes számítási módszertan hiánya, másodsorban az illegális fakitermelés jelentős aránya a magyarázata.

A műtét sikerült, a beteg meghalt

A növekedéssel Magyarország lényegében elérte a 2020-ra vonatkozó célkitűzést, hiszen a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya 2015-re 14,5 százalékra növekedett, ami minimális távolságra van a vállalt 14,65 százaléktól, és jócskán meghaladja az EU által számunkra előírt 13 százalékot. Amint azonban a fentiekből láthattuk, ez nem feltétlen esik egybe a klímavédelmi célkitűzésekkel, vagyis a tisztább, környezet- és egészségbarátabb energiaforrásokra való áttéréssel.

A zöld szervezetek abban bíznak, hogy az Európai Parlament jövő évi plenáris ülésén visszadobja a felülvizsgálat szerintük veszélyes eredményét.

Címlapkép: Õszi erdő a Mátrában a Galyatetőre vezető út mellett, a távolban a Bükk hegység vonulata.
Forrás: MTVA/Bizományosi/Lehotka László

Forrás: portfolio.hu

Ahol természeti katasztrófa történik, ott a városok a megújuló energiákra állnak át. Így történt ez Japánban is. A decentralizált energiaellátásban, az önellátó háztartások erejében van a túlélés és a reziliencia kulcsa.

Puerto Rico áramhálózatát tönkretette a legutóbbi hurrikán. Elon Musk, a Tesla vezére úgy látja, a viharoknak gyakran kitett területeken a megújuló energiák jelenthetik a megoldást. A Tesla a héten megkezdte a kórházak áramellátásának biztosítását Puerto Ricóban.

A förtelmes széllökések kicsavarják a földből nemcsak a fákat, de a villanypóznákat is. Hiába nem süt a nap, amikor vihar van. Musk éppen azért fejlesztette ki a Powerback akkumulátorokat, hogy a napos időszakban begyűjtött áramot a házon belül tárolhassák a háztartások. Az önellátás nyitja nemcsak az autonóm energiatermelés, hanem annak tárolása.

Musk állítása szerint cége, a Tesla már ellátott néhány apró szigetet a napenergiás rendszerével. Olyan szigeteket, ahol a generátorok működtetése problematikus, mert a vihar idején lehetetlen az üzemanyagot odaszállítani.

• Az Amerikai Szamoában található Ta’u-szigeten egy mikrohálózatot létesítettek, mely 60 Powerback akkumulátorból és 5328 napelemből áll.
• A hawaii Kauai szigetén is történtek hasonló lépések, ott már csúcsidőben is az áramfogyasztás 20 százalékát fedezik napenergiával, írta a Business Insider.
• Musk már a szeptember 16-án kezdődött Maria hurikkán előtt küldött Powerback akkukat Puerto Ricóba.

2011 márciusában a fukusimai atomerőmű tragédiája arra emlékeztette a világ közvéleményét, hogy tektonikus lemezek találkozásánál lévő országban, ahol gyakori a földrengés és szökőár, milyen nagy veszélyeket rejteget az atomerőművek üzemeltetése. Nem csoda, hogy Japánban is igyekeznek átállni a megújulókra, napelemre ahol csak lehet.

A Japán északi részén lévő Higashi Matsushima, amely egy közel negyvenezres lélekszámú város, úgy építette újjá energiainfrastruktúráját, hogy a napelemre tette le a voksát.

A város vezetése felismerte: a decentralizált energiahálózat lehet a legjobban a szolgálatukra. Ha minél több ház önellátó az áramtermelés terén, az jelenti a legbiztosabb megoldást az újabb természeti katasztrófák esetére. Akkor nem kell az áramvezetékek meghibásodásától, a póznák kidőlésétől tartani.

A város energiafogyasztása 25 százalékát már megújulókkal fedezi, írta a Reuters hírügynökség. Ezekre az önellátó épületekre mondják azt: off the grid. Leválnak a hálózatról – legalábbis időről időre.

Ez azért hasznos, mert amikor egy természeti katasztrófa idején a centralizált rendszerben éppen a központi elem – az erőmű – mond csődöt, egész régiók borulnak sötétségbe, melyek ettől az energiaforrástól függenek.

Higashi Matsushimában is sokáig nem volt áram a fukushimai erőmű meghibásodásakor, s a lakosok úgy emlékeznek, rettentően nehéz volt elviselni ezt az időszakot. Áram nélkül se főzni, se fürdővizet melegíteni, se telekommunikálni nem lehet, és sok helyen fűteni sem.

Japánban több tucat város próbálja most Higashi Matsusima példáját követni a Reziliencia Program keretében. A kormány által életre hívott program célja tartalékkapacitásokat, napelemeket létesíteni az áramtermelésben és -ellátásban. Az egész koncepció a Tokyo Institute of Technology egyik professzorának, Takao Kashiwaginak az elgondolásán alapul.

A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium eddig 876 millió dollárnyi állami támogatást fizetett ki okos napelem energiahálózatok telepítésére.

Higashi Matsushima olyan rendszert épített fel, hogy vészhelyzet esetén a város 3 napig képes ellátni magát napelemmel külső forrás, azaz valamely távoli erőmű villamos energiája nélkül.

Forrás: piacesprofit.hu

A következő években a megújuló és a gázalapú energiatermelés tör előre a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2040-ig szóló, legújabb előrejelzése szerint. „Az elmúlt 25 évet uraló szén helyét a földgáz, a nap- és a szélenergia veszi át” – ismertette a tanulmány fő megállapítását Fatih Birol, a szervezet ügyvezető igazgatója. Az átalakulás útja azonban nem egyenes, azt az adott kormányok politikája határozza meg.

A változásokhoz ráadásul ellátásbiztonsági aggályok is társulnak. Egyrészt megmaradnak az olaj- és gázellátás szállításmegakadása miatti félelmek, sőt, még fel is erősödhetnek a területen történő beruházások zuhanásának következtében. Ha a világ olajcégei 2017-ben is csak olyan keveset költenek olaj- és gáztermelésre, mint az idén, akkor öt éven belül csökkenhet a hagyományos forrásokból származó energiahordozók mennyisége – véli az IEA is. A szervezet szerint ezért rövid távon mindenképpen fontos lenne új szénhidrogén-termelő beruházásokat indítani a kereslet kielégítése érdekében. Igaz, az esetleges hiányt mindenképpen mérsékelni fogja, hogy közben egyre több zöldenergia, napenergia áll rendelkezésre, és javul az energiafelhasználás hatékonysága is.

Olvass tovább→