Nagy bajba kerülhet a klímaharcban Magyarország is

Fontos szavazást tartottak az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságában (ENVI), amely fontos jelzést adott az uniós megújuló energia, napelem politika várható alakulásával kapcsolatban. A testület – több ország hathatós lobbitevékenysége mellett – szoros szavazásban gyakorlatilag helyben hagyta az irányelv biomasszára, így az erdőkből kitermelt rönkfára vonatkozó részeit, amelyet már régebb óta heves bírálatok érnek. Miközben sok uniós tagország nagyrészt a biomassza, így a rönkfa égetésével teljesíti megújuló energia célkitűzéseit, a kritikák szerint ezzel tovább fokozzák az üvegházgáz-kibocsátást, jelentősen károsítják az emberi egészséget, valamint veszélyt jelentenek a biodiverzitásra is.

Nagy baj lehet a biomassza szabályozásból – Magunk alatt vágjuk a fát?

Amint arról beszámoltunk, nem támogatta a biomassza felhasználás érdemben való fenntarthatóbbá tételét az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága. A szavazáson született szoros eredmény a környezetvédők szerint azt jelenti, hogy a testület elmulasztotta biztosítani a klímabarát hő- és napelemes villamos energia termelés feltételeit. A testület az Európai Bizottság általa előterjesztett Tiszta Energia Csomag részeként vizsgálta felül a megújuló energia irányelvet, már a 2021-2030-as időszakra előre tekintve. Bizonyos pontokon a felülvizsgálat jelentős változásokat javasol, amelyekről azonban még a parlament plenáris ülésének is szavaznia kell.

Jelentős változás, hogy a korábban 2020-ra kitűzött 20 százalékos közös, illetve az egyes tagállamok által önállóan vállalt célszámok után a szakbizottság 2030-ra 27-35 százalékig emelné a nap-, szél- és egyéb megújuló energiák arányát a végsős fogyasztásban. További újdonság, hogy a bioüzemanyagok terén az alapanyagok közül 2030-ig fokozatosan kizárnák az élelmiszernövényeket és alapanyagaikat, például a repcét és a kukoricát – a pálmaolajat pedig már 2021-től -, a bioüzemanyagok arányát pedig 7 százalékban korlátoznák a végső fogyasztáson belül.

A környezetvédők általánosságban a jó irányba tett lépéseknek nevezték a felülvizsgálat javaslatait, azzal együtt, hogy bizonyos vélemények szerint Európa még ennél is ambiciózusabb célokat tűzhetne ki maga elé. A biomassza energetikai célú alkalmazását illetően azonban egy ma már nem csupán kimondottan környezetvédői álláspont szerint a testület súlyos mulasztást követett el.

Megújuló, de nem tiszta

A bioüzemanyagok tekintetében javasolt változások fő indoka a fenntarthatósági szempont korábbinál tökéletesebb érvényesítésének szándéka volt. Vagyis a testület a globális élelmiszerellátás összefüggéseire, illetve az erdők és egyéb értékes területek védelmére tekintettel döntött a korlátozásokról. Pontosan ennek a fenntarthatósági szempontnak a határozott érvényesítése maradt el ugyanakkor a biomassza felhasználás vonatkozásában. A bioüzemanyagok terén megfogalmazottakkal szemben a jelenleg a biomassza felhasználásra érvényes szabályozás ugyanis nem tereli a termelőket abba az irányba, hogy a biológiai eredetű szervesanyag tömegnek leginkább a mezőgazdasági és erdészeti hulladék-jellegű elemeit hasznosítsák energiatermelésre. Ez pedig az egyre gyarapodó vélemények szerint nem biztosít megnyugtató védelmet az erdők, a biodiverzitás és a légkör számára.

A fa jelenleg az EU első számú megújuló energiaforrása, a közösség teljes megújuló fogyasztásának 45 százalékát ez teszi ki – iparági források szerint azonban jóval nagyobb a részesedése, mint a szél- nap-, víz- és geotermikus energiának együttesen. A biomassza energetikai célú felhasználása számos formában történhet, a jelenlegi szabályozás fő kritikusai szerint pedig gyakorlatilag a rönkfa nem hatékony széntüzelésű erőművekben történő elégetését is támogatja. Az európai uniós energiapolitikával szemben kritikus hangok régóta és egyre inkább a biomassza energetikai célú felhasználásának alapos megszigorítását követelik.

A biomassza energetikai célú felhasználására vonatkozó szabályozás több szempontból problémás a bírálók szerint. A klímavédelmi szempontú megközelítés szerint a kivágott fák szén-dioxid-megkötő kapacitására most van a legnagyobb szükség, és bár a helyettük ültetett fák jópár évtized múltán ellentételezhetik ezt a kapacitás-kiesést, ugyanakkor pótolhatatlan veszteséget jelenthetnek, egy olyan időszakban, amikor minden szóba jöhető eszközre szükség van a klímaváltozás elleni harcban. Ráadásul, a faalapú energiatermelés egyáltalán nem karbonsemleges, a fapellet teljes életciklusára számolt egységnyi szén-dioxid kibocsátása még a széntüzelés vonatkozó értékeit is meghaladhatja.

Ellentétes a klímacélokkal?

A biomassza, bizonyos terminológiában bioenergia nem karbonsemleges, és súlyos negatív klímahatásai lehetnek – hangsúlyozta nyílt levelében közel kétszáz tudós szeptemberben, egyúttal szigorú szabályok bevezetését sürgették az EU megújuló energia politikájában.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a fentiek alapján kétes hatékonyságú eszköznek tűnő faégetést több uniós tagország kormánya még mindig támogatja, mi másból, mint közpénzből, pedig ez a módszer egyszerűen szembemegy a természeti források sokkal hatékonyabb használatára, az erdők védelmére és a klímaváltozás elleni küzdelemre vonatkozó céljainkkal

– írják levelükben.

Még élesebben fogalmaz a FERN környezetvédelmi civil szervezet, amely kiemelt figyelemmel követi az EU erdőkkel kapcsolatos politikáját, amely szerint

a környezetvédelmi bizottság szavazása lehetségessé tette az elképzelhetetlent, az erdei biomassza fenntartható használatára vonatkozó európai bizottsági célkitűzés gyengítését.

Ezzel együtt a szervezet arra számít, pontosabban szólva szeretné hinni, hogy az erdei biomassza energetikai célú felhasználásával szembeni ellenkezés általánossá válik a közvéleményben.

A WWF vezető európai tisztviselője, Alex Mason szerint az eredményt látva a biomassza iparág képviselői pezsgőt bonthattak, ami után az sem világos, hogyan ülhetnek bizonyos képviselők a környezetvédelmi bizottságban. Az erdők learatásával és a fák eltüzelésével ugyanis szerinte a testület egy, a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából teljesen kontraproduktív módszer mellett tette le a voksát.

Ezek a megfontolások vezettek ahhoz a látszólag paradox helyzethez is, hogy bizonyos zöld szervezetek a megújuló, de kérdéses tisztaságú biomasszával szemben már inkább a nem megújuló, de jóval inkább karbonsemleges nukleáris energiát támogatnák a klímaváltozás elleni küzdelemben.

 

89,2%

A témában természetesen Magyarország is erősen érintett, miután teljes megújuló alapú energiatermelésünk zömét biomassza alapon teljesítjük, a lakossági tüzifaégetés pedig önmagában 80 százalékkal részesedik a teljes hazai megújuló termelésből. Az Eurostat adatai szerint közösségi szinten a megújuló forrásokból termelt energia 63,1, itthon pedig 89,2 százaléka volt köthető a biomasszához és háztartási hulladékhoz 2014-ben. Ráadásul az idén márciusban új módszer alapján újraszámított statisztika alapján a hazai háztartási biomassza-felhasználás a 2010-2015-ös időszakban jóval nagyobb, mintegy két és félszerese volt annak, mint ahogyan korábban tudtuk.

Az átsorolás legfontosabb következtetése talán az lehet, hogy vagy a háztartások becsülik jelentősen felül a tűzifa-felhasználásukat, vagy jórészt ismeretlen eredetű, illegálisan kitermelt fát égetünk az országban.

Az európai bizottsági rendelet nyomán történő újraszámítás a korábbi, erdészeti statisztikákon alapuló adatok helyett a háztartási energiafelhasználást felmérő adatokon alapul, ami pontosabb képet ad a korábbiaknál. A biomassza-, illetve tűzifa-felhasználás statisztikai problémái régóta ismertek. A statisztikák nemzetközi tekintetben sem stimmelnek, aminek elsősorban az egységes számítási módszertan hiánya, másodsorban az illegális fakitermelés jelentős aránya a magyarázata.

A műtét sikerült, a beteg meghalt

A növekedéssel Magyarország lényegében elérte a 2020-ra vonatkozó célkitűzést, hiszen a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya 2015-re 14,5 százalékra növekedett, ami minimális távolságra van a vállalt 14,65 százaléktól, és jócskán meghaladja az EU által számunkra előírt 13 százalékot. Amint azonban a fentiekből láthattuk, ez nem feltétlen esik egybe a klímavédelmi célkitűzésekkel, vagyis a tisztább, környezet- és egészségbarátabb energiaforrásokra való áttéréssel.

A zöld szervezetek abban bíznak, hogy az Európai Parlament jövő évi plenáris ülésén visszadobja a felülvizsgálat szerintük veszélyes eredményét.

Különleges alkalom

Nem sikerült elhárítani a veszélyt, a jelenlegi szabályozás súlyos fenntarthatósági aggályokat vet fel, különös tekintettel a biodiverzitásra – fogalmazott Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő a Portfoliónak. Az irányelv felülvizsgálata egyáltalán nem gyakori, a direktívát csak a jogalkotási folyamatban lehet módosítani. A Tiszta Energia Csomag 2018-ban véglegesülhet, illetve 6-8 évre rögzülhet, ezért a mostani lehetőség különleges alkalmat jelentett volna az uniós energia- és klímapolitikai kiigazítására. Ezzel együtt tagállami szinten továbbra is van mód arra, hogy szigorúbb, a fenntarthatósági kritériumokat jobban érvényesítő biomassza szabályozást léptessenek életbe. A szavazás eredménye, illetve egyes tagállamok lobbitevékenysége ugyanakkor arra utal, hogy az országok nem fognak önként ebbe az irányba elmozdulni. Némileg talán meglepő módon a skandináv államok is a változás ellen lobbiztak, és Magyarország sem harcolt elszántan a változásért.

Címlapkép: Õszi erdő a Mátrában a Galyatetőre vezető út mellett, a távolban a Bükk hegység vonulata.
Forrás: MTVA/Bizományosi/Lehotka László

Forrás: portfolio.hu

Posted in Napelem hírek a nagyvilágból.